Évfordulók, események

...és ez történt még a mai napon

Hónap:    Nap:    

1944. augusztus 16-án halt meg Jane Haining

Egyike volt azoknak, akik a világháború alatt magyarországi zsidókat mentettek.

A skót születésű Jane Haining életének meghatározó eleme volt a vallás és az iskola. 20 éves korában kezdett el gyülekezetének templomában a vasárnapi iskolában tanítani, emellett pedig missziók mozgalmaihoz csatlakozott. Az 1930-as évek elején részt vett a Skót Egyház Zsidó Missziós Bizottságának egyik ülésén, és rájött: missziós munkát szeretne végezni.

1932-ben jelentkezett a skót egyház egyik hirdetésére, amelyben a budapesti skót misszió leányotthonába kerestek igazgatónőt. Ehhez meg volt minden képesítése: házvezetőnői oklevele és német nyelvtudása, tanításai tapasztalata is. Még ez év nyarán, 35 évesen elindult Budapestre. Mind igazgatónőként, mind tanárként szerették és tisztelték az iskola bejáró és bentlakó diákjai egyaránt. A háború ideje alatt több missziós munkatársával együtt azon dolgozott, hogy minél több zsidó lánynak nyújthassanak menedéket az otthon falain belül, ahol korábban is keresztény és zsidók diákok tanultak együtt.

(forrás: Smith, Lynley: A missziótól a mártírságig. Jane Haining élete. Helikon, 2014, 231-250.o.)

 

„[...] Jane Haininget – sok más ellenzéki közéleti személyhez hasonlóan – [1944.] április 4-én a Gestapo letartóztatta (azután, hogy az iskola egyik alkalmazottjának nyilas rokona, aki egyébként a zsidó tanulók számára vásárolt s ezért Haininggel konfrontálódott, feljelentette). Rostás Jenőné visszaemlékezése szerint két német tiszt jött érte, akikkel eltávozott, s Jane Haining csak ennyit mondott: „gyerekek, ne sírjatok, ebédre itthon leszek!”

A Fő utcai börtönbe került – ahonnan sokat igyekeztek őt kimenteni. „Az ellene felhozott vádak között szerepelt, hogy zsidókkal dolgozott, zsidó gyerekeket bújtatott, hallgatta az angol rádióadásokat, látogatta és segítette a brit hadifoglyokat. A fejére olvasott „bűnlajstromot” cellatársa emlékezése szerint – büszkén vállalta. Tizenkét nap után a skót nőt a kistarcsai internálótáborba vitték, majd május közepén másokkal együtt egy marhavagonban Auschwitzba deportálták.” Július 15-én kelt utolsó levele, amelyet magyar ismerősének küldött. Két nappal később meghalt.

"Alakját máriaüveg ablak örökíti meg a glasgow-i Queen's Park templomban, és van emléktáblája a Dunscore-i plébániatemplomban is. […] 1997-ben tüntették ki a Világ Igaza címmel. Magyarországon ennek dacára alig ismerik. Pedig néhány éve – megkésett gesztusként – Raoul Wallenberg, Carl Lutz és mások mellett már az ő nevét is viseli a főváros egyik alsó rakpartja.”

(forrás: Szécsényi András: Az embermentő Jane Haining. Múlt-kor, 2015. tavasz, 98-103.o.)