Évfordulók, események

Szondi Lipót 1936-tól a Ranschburg Pál által alapított Gyógypedagógiai Lélektani Intézetben kezdett a sorselemezéssel foglalkozni.

Erről az időszakról Benedek István írja „Éppen 1944-ig tartott a sorsanalízis első nagy korszaka. Nem kell magyaráznom, miféle történelmi időszak volt ez, militarizmussal, irredentizmussal, zsidótörvényekkel, második világháborúval, frontszolgálattal és munkaszolgálattal, a végén német terrorral, nyilas uralommal, deportálással és Budapest ostromával.

Csak azt kell magyaráznom, hogy mindezek dacára, aki élt és éppen nem volt se katona, se fogoly, az – ha tehetsége volt hozzá – úgy dolgozott, úgy alkotott, mintha körülötte nem is állna lángba a világ. Aki ezt nem tudja, nem értheti meg, hogy éppen a zsidó Szondi köré sereglett akkor Budapest minden pszichológusa és olyan szenvedéllyel készítette a családfákat, meg a teszteket, mint akinek ez mindennél fontosabb. A sorsanalízis ebben a nyolc esztendőben forrta ki magát.”

Szondi teszt:

A Szondi-teszt mind a hat sorozata 8–8 olyan ösztönbeteg fényképét tartalmazza, akiknek diagnózisa, kórtörténete és családi háttere pontosan ismert. A teszt működése a hasonló hasonlót választ elvén alapul, vagyis a vizsgált személy azokat az arcképeket fogja rokonszenvesnek találni, amiken ugyanazok a tendenciák lelhetők fel, mint saját magában. A vizsgálat tehát azzal a feltevéssel él, hogy ösztöntörekvéseink az arcunkra vannak írva, és ezek annál inkább látszódnak, minél erősebbek az öröklött ösztöntörekvések.

Szondi és családja 1944 nyarán a Bergen-Belsen-i koncentrációs tárborba került. Innen sikerült ez év decemberében – viszontagságos út után – Svájcba jutnia.

A háború után Zürichben telepedett le és ott dolgozott több mint négy évtizeden át. Világhírt szerzett és sikerre vitte a sorselemzést.

(forrás: Takács Ilona: Húsz éve hunyt el Szondi Lipót in:Remény 2006. 3 szám)