Évfordulók, események

Konkoly-Thege Miklós már a pesti egyetemen egy életre elkötelezte magát a fizikának. 1860-ban a Berlini Egyetem hallgatója lett, ahol a fizikai tárgyak mellett csillagászatot is tanult. Diplomája megszerzése után fontosnak tartotta, hogy az egyetemen tanultakat szakmai gyakorlattal egészítse ki, ezért számos európai csillagvizsgálót keresett fel és személyes ismeretséget kötött a csillagászati műszereket gyártó üzemek vezetőivel. Hazatérése 1871-től minden energiáját csillagász-munkájának szentelte. Ezzel a döntésével Konkoly a magyar csillagászat meghatározó személyiségévé vált.

Elég gazdag volt ahhoz, hogy a kor színvonalához méltó otthont teremtsen birtokán, Ógyallán e tudomány művelésére. Annak, hogy az Ógyallai Csillagda munkáját külföldön is komolyan vették, bizonyítéka az is, hogy tehetséges külhoni csillagászok méltónak találták ezt az intézményt arra, hogy huzamos időt dolgozzanak benne.

Az ógyallai csillagvizsgáló

Konkoly-Thege Miklós és Hermann Kobold, német csillagász

Konkoly-Thege Miklós

Legnagyobb érdeme talán az az elképzelése, hogy saját vállára veszi egy ország csillagászati kultúrájának ügyét. Ezt a harcát épp oly következetességgel végezte, mint obszervatóriumának megalkotását. Kultúrateremtő akcióinak küzdőtere eleinte a Magyar Tudományos Akadémia volt, később pedig, a magyar parlament volt a csillagászat intézményeinek megteremtéséért folytatott harcának színtere.

Az első világháború utáni békeszerződések értelmében Ógyalla csehszlovák fennhatóság alá került. A csillagvizsgáló azonban, amelyet Konkoly- Thege a magyar államnak ajándékozott a magyar állam tulajdonaként Budapesten tovább folytathatta működését. A nagylelkű ógyallai földesúr nemcsak obszervatóriumot ajándékozott a magyar államnak, de terjedelmes magyar nyelvű szakirodalmi tevékenységével valójában ő teremtette meg a csillagászati szaknyelvet hazánkban. Emellett az új tudományág, az asztrofizika megalkotásában Konkolynak is jelentős szerep jutott.