Évfordulók, események

John Flamsteed volt az első angol királyi csillagász. 1675. figyelmezteti II. Károly királyt ujabb és pontosabb csillagászati megfigyelések szükségességére, különösen a tengeren való hosszuságmeghatározás szempontjából. Ez a feljegyzés vezetett a Királyi Greenwich-i Obszervatórium megalapításához 1675-ben, melynek Flamsteed lett az első igazgatója.

Flamsteed 1677-ben lett a Royal Society tagja. 1675-ben szentelték lelkésszé, 1684-ben megkapta a Surrey grófságbeli Burstow lelkipásztori javadalmait. Néhány adománytól eltekintve maga volt kénytelen Greenwich műszerezéséről gondoskodni, magántanítványokat kellett vállalnia jövedelme kiegészítésére.

Az obszervatóriumban eleinte elég durva sextánsokon, később saját készítésü távcsővel ellátott faliquadránsokon figyelte az égboltot. Pontos megfigyelései az első modern csillagjegyzék s csillagtérkép alapját teszik. 1688-ban meghalt apja után kis örökséghez jutott, ebből ún. fali ívet épített; ezzel a falra szerelt eszközzel mérik a meridiánon áthaladó csillagok magasságát.

Csillagkatalógusa, a Historia Coelistis Britannica, 1725-ben minden korábbinál több, mintegy 3000 csillagot sorolt fel, és a korábbi munkáknál sokkal pontosabban adta meg helyzetüket. Néhány csillagot, például a 61 Cygnit ma is az ő rendszerében hozzárendelt számmal jelölik.

Életét később végigkísérték a kitűnő megfigyeléseinek közzétételével kapcsolatos viták. Megpróbálta eredményeit visszatartani, amíg teljessé nem teszi őket, de többek között Isaac Newtonnak és Edmond Halleynek sürgősen szüksége volt rájuk. Newton a Royal Society útján kezdeményezte az azonnali közzétételt.

1704-ben György dán herceg vállalta a publikálás költségeit. Bár a herceg 1708-ban meghalt, és Flamsteed tiltakozott, Halley megszerkesztette a befejezetlen megfigyeléseket, és 1712-ben 400 példányban kinyomtatták őket. Flamsteednek később sikerült 300 példányt elégettetnie.