Évfordulók, események

George Gamow 1922-23-ban az odesszai Novorosszija egyetemen tanult, majd 1923-29 között a Szentpétervári Állami Egyetemen. Egy ideig Alekszander Friedmann tanítványa volt. Később Göttingenben tanult kvantumelméletet; az atommaggal kapcsolatos itteni kutatásai képezik a majdani doktori értekezése alapját.

 

1933-ban sikerült útlevelet szereznie feleségének és saját magának egy brüsszeli konferenciára, ahonnan már nem tért haza. Ezután 1934-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1940-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. Gamow egy fontos kozmogóniai dolgozatot írt Alpherrel, amelyet Alpher-Bethe-Gamow elméletként tettek közzé 1948-ban. Gamow azért szúrta be Hans Albrecht Bethe nevét (akinek semmilyen szerepe nem volt a cikkben), hogy a görög ábécé első három betűjére utaljon.

 

 

A cikk kiemelte, hogy a hélium és hidrogén jelenlegi szintje az univerzumban (amelyet akkor is és most is 99%-ra becsültek) azokkal a reakciókkal magyarázható, amelyek a „Ősrobbanás” során következtek be. Ez a dolgozat alátámasztotta a ősrobbanás-elméletet, de nem magyarázta meg a héliumnál nehezebb elemek jelenlétét (ezt később Fred Hoyle tette meg). 1954-ig Washingtonban maradt, 1956-ig a kalifornai Berkeley Egyetemen dolgozott, majd a Boulder-i Colorado Egyetemen. 1956-ban az UNESCO a Kalinga-díjjal tüntette ki a tudománynépszerűsítő munkájáért.