Évfordulók, események

"A hazának nincsen háza" - írta 1846-ban keserűen Vörösmarty Mihály. A honfoglaló Árpád vezér unokái valóban sok évszázadon át úgy hoztak törvényt, hogy nem volt állandó szállása az országgyűlésnek. De erre nem is volt szükség, hiszen ők maguk - a főpapok, bárók, nemesek és városi polgárok - voltak az "ország", amerre ők jártak, ítéltek, tanácskoztak, ott volt a "haza".

1882-ben pályázatot írtak ki az állandó parlament építésére: a nyertes Steindl Imre neogótikus stílusú épülete lett. A tervezett 9 millió forint (18,5 millió korona) helyett 38 millió aranykoronába került a vállalkozás; és mivel a pénz elfogyott, homlokzati kőborítást már csak egy olcsóbb mészkőt használtak, amely viszont nem volt igazán időtálló (ezt a burkolatot később cserélték is).

Az első kapavágást 1885. október 12-én tették, s attól kezdve 17 éven keresztül naponta ezer ember épített, ácsolt, festett, faragott és betonozott. A tervező azonban már nem élhette meg az építkezések befejezését: 1902. augusztus 31-én meghalt.

A 19. század az új parlamentek építésének kora volt a fejlett világban: az angliai öreg Ház egy tűzvész áldozata lett 1834-ben és 1840-1870 között építették újra. Washingtonban 1867-ben fejezték be a Capitoliumot, az osztrák parlament pedig 1883-ban nyitotta meg kapuit.

Az interneten találni több írást, fórumot, ahol a világ legszebb parlamentjeit mutatják meg a fórumozók egymásnak, szinte versenyeztetve őket, hogy melyiket tartják a legszebbnek. Több helyen a magyar Parlament épületét tartották a legjobbnak (nem csak a magyar fórumozók gondolták így). Emellett azonban leggyakrabban a kanadai országházat vagy a londoni Westminster Palotát tartották a legszebbnek.