Pleidell János festőművész

Pleidell János 1915. október 11-én született a felvidéki Hontfüzesgyarmaton. 1935-ben a prágai Károly Egyetem építészeti tanszékének rajz fakultásán tanult, mestere O. Blažiček, majd 1938-ban a párizsi Julian Akadémia ösztöndíjasa lett. 1938-1940 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, Aba Novák Vilmos növendékekét, az akadémia kitüntető érmével végzett és szerzett rajztanári oklevelet. Az elkövetkezendő években több olaszországi ösztöndíjat kapott. 1936 óta szerepel kiállításokon, és 1947-ben rendezte meg első gyűjteményes kiállítását, és ebben az évben lett a Magyar Nemzeti Bank művészeti tanácsadója. 1949-1959 között a Budapesti Műszaki Egyetem rajztanszékének vezető tanára lett, majd 1960-63 között ismét Itáliában élt és alkotott, 1962-ben megnyerte a Baccianóban rendezett festőversenyt.
Művészetére hatott Aba Novák Vilmos festészete, de későbbi művein (pl. a Hazatérők vagy a Szicíliai emlék) érezhető Csontváry Kosztka Tivadar hatása is. Olasz tájakat, városrészleteket megörökítő képein színvilága ragyogóbb, mint Aba Nováké. 1959-ben készült képsorozatán a mohácsi busójárás számos mozzanatát örökítette meg. A 70-es években a Balaton szépsége ihlette meg, sajátos szférafestészetén az anyagtalanított szín- és fényhatások dominálnak. Az 1980-as években festett vásznai közül néhány zenei inspirációra született látomás-erejű kompozíció (Rekviem). Foglalkozott monumentális falfestészettel, üvegablak-tervezéssel és számos grafikát is alkotott. 1998 tavaszán költözött Dunaújvárosba. Akvarellekkel illusztrálta Pálinkás István Valahol az óceánnál (2000) című és Pásztor Bertalan - Pásztor Attila Virágom, virágom (2005) című meséskönyvet. Pleidell János 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, 2005-ben Dunaújvárosért Díjat kapott. Dunaújvárosban hunyt el 2007. április 11-én.

Művészetéről így írt Kratochwill Mimi művészettörténész a mester 90. születésnapja alkalmából: "A teremtő művésznek a nagy egésszel, a természeten túli egyetemessel létrejött harmónia jellemzi. Képein csend van, megállt az idő. Tájképein vallásos és bibliai jeleneteket jelenít meg. Emberábrázolásában a klasszicitás hűvösségét követi, karakterábrázolása a groteszk felé hajlik. (…) A belső tájat festi, a látvány igézetét: a páradús levegőt, a ragyogó, szétáradó napfényt, a fényében fürdő tárgyakat, a lebegő vízi tündérek táncát, a pasztellszínek finom árnyalataival."

forrás: Artportal >>,  Dunaujvaros.com >>

Díjak, kitüntetések:

1940 - Balló-díj

1941-1942 - olasz állami ösztöndíj

1942 - magyar állami olasz ösztöndíj

1943 - Korb Erzsébet utazási ösztöndíj

1947 - római ösztöndíj

1962 - az olasz állam ösztöndíja

1999 - Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje

2005 – Dunaújvárosért Díj