Vissza a nyitóoldalra

Balogh Gyula Bogumil természetgyógyász, feltaláló, író

  ”Sokat olvasok..., s miközben a múltat faggatom, a jövőre gondolok…”

Pestszentlőrincen született 1941. szeptember 20-án. Édesapja esztergályosként dolgozott egy hadiüzemben, így nem vitték el katonának. 1944-ben a bombázások elől a Cegléd melletti Csapó tanyára menekültek, majd később a nagyapja tanyáján, a Fodor-tanyán éltek Szolnok és Tószeg között. Itt vészelték át a háborút. „Életem szüleim, anyai és apai nagyszüleim, testvéreim s unokatestvéreim óvó szeretete, a természet és a háziállatok szimbiózisában zajlott.” 1953-ban édesapja munkahelyén egy felhívás jelent meg, hogy Sztálinvárosba szakmunkásokat keresnek, ahol a munkahely mellé lakást is adtak. Így került 1954-ben családja Sztálinvárosba. Itt lett a könyvek mellett a könyvtár szerelmese is. Életének első kikölcsönzött könyve Magyar László Őserdők mélyén c. könyve volt. „A könyvtár nekem sokat adott, mondhatni: mindent.” A nyolc osztályt a Vasvári Pál Általános Iskolában kitűnő, a gimnáziumi érettségit pedig jó eredménnyel végezte el, mégsem tanult tovább. „Soha nem jelentett nyűgöt, terhet, munkát a tanulás: hiszen imádtam, szívtam magamba mindent, ami megtanulható volt. Egyszerre 5 szakkörnek is a tagja voltam: a magyartól a színjátszóig... Fel akartam falni a világot, megszerezni a tudást…” Akkoriban nagy divat volt érettségi után szakmát tanulni. Ez a képzési forma továbbtanulást nem jelentett, de szakmát adott. Így lett elektroműszerész, és a Dunai Vasmű telefonközpontjában dolgozott 1982-ig. A vasmű mellett mellékállásban a könyvtár műszaki embere volt, ő csinálta az első könyvtári zeneszobát az országban, kialakította és 15 évig vezette a zenerészleget. Miskolczi Miklós főszerkesztő a Dunaújvárosi Hírlapban megjelentetett egy cikket „Bogumil segít” címmel, amely a gyógyfüves tudományról szólt. „Olyannyira jól sikerült a cikk, hogy húsvét után tömegestől jelentek meg nálam a bajaikra enyhet keresők. Én pedig főztem a teákat.” Még abban az évben élete legmerészebb elhatározása volt, hogy a szabad életet választotta és otthagyta a műszerész szakmát és leszámolt a munkahelyéről. „Csodabogárnak tartottak, hisz akkor még kevesen választották a megélhetésnek ezt a formáját. Nekem az volt a feltett szándékom, hogy a gyógynövényekkel szerencsét próbálok.” A gyógynövénykészítmények előállításával próbált magának egzisztenciát teremteni. Ez sikerrel járt. Nagy volt a kockázat, nem volt megfelelő szakmai végzettsége, így kezdetben több alkalommal indult ellene eljárás kontárkodás miatt. Jó érzékkel menedzselte magát. Miskolci Miklósnak köszönhetően egy riport erejéig szerepelt az MTV Ablak műsorában, így hamar, országosan is ismertté váltak az általa gyártott és forgalmazott termékek. A zaklatások, eljárások miatt 1986-ban belépett egy szövetkezetbe, és megindították a termékek por formájában történő gyártását, és forgalmazását. Majd 1987-ben Bogumil néven Kunfehértón új szövetkezetet alapított, megtöbbszörözte a termelést, és megjelentette új termékét: a "Bogumil Elhízás elleni Üdítőitalt". Tizenkétféle gyógyteáját árusították herbáriákban, gyógyszertárakban Bogumil néven, aztán jöttek a jobbnál jobb ajánlatok. A legjobb ajánlatot egy olasz üzletembertől kapta, aki magával vitte a mintákat. Ma is a „Bogumil” név használatának jogdíjából él, melyet az egész világon levédtek. A szövetkezetből 1991-ben kilépett és azóta beutazta az egész világot. Több mint negyven országban járt, volt Japánban, Kínában, Tajvanon, Ázsiában, Amerikában és még sok helyen. Találkozott a Dalai lámával, volt a nepáli király udvari csillagászánál, és számos híres embert ismert meg. Utazásai során mindig a tudásszomj hajtotta. „Megtanultam és mindig szem előtt tartottam azt a mohamedán mondást, hogy ha neked van vagyonod, azt Allahtól kaptad, abból másoknak is adni kell.” Hét alkalommal finanszírozta a dunaújvárosi bringatúrát, a városi könyvtárnak könyvkötészetet, számítógépeket, fénymásolót vásárolt. Támogatta az iskolai focit, különböző kulturális rendezvények pénzügyi hátterét biztosította. Segítőkészségéért többször is elismerésben részesült. A Szocialista Kultúráért kitüntetés mellet megkapta a Pro Urbe kitüntetést is. Kétszer volta a város legnépszerűbb embere. Az utazások során felgyűlt tapasztalatok az ezoteria felé irányították (első elolvasott ezoterikus könyve Karla Gali: Hogyan legyek fenomén) és 1994-ben megalapította a szuggesztív gyógyászatot, kiképzett kb. hat-nyolcszáz természetgyógyászt. Tíznél több könyvet írt ebben a témában. Kitanulta, s továbbfejlesztette a Köbler-féle jelgyógyászatot. Folyamatosan képezte magát, előadásokra, tanfolyamokra járt, Reikis kiképzést is kapott. Elvégezte az extraszenzorikát, bioenergetikát, s új utakra térve, a piramisgyógyítással is foglakozott. A Nemzetközi Természetgyógyászati Kongresszuson nagysikerű előadást tartott 1994-ben. „Kialakítottam egy önálló gyógyító rendszert. És járom újra az országot, mint régen, tartom előadásaimat a szeretet gyógyításról. Már nem hiányoznak a nagy utazások. Belső utakon járok.” Tíz éven át alkalmazta és oktatta a transzcendentális gyógyászatot. Szívügye a publicisztika, szabadidejében ír, kiadott több szépirodalmi és szakkönyvet (Az öngyógyítás művészete, Gyógyító jelek, Gyógyító frekvenciák, Jelgyógyászat, Transzcendentális gyógyászat, Bogumil patikája stb.) számos cikke, szakcikke, glosszája jelent meg különböző újságokban és internetes portálokon. "36 évesen vettem egy írógépet, és elkezdtem rövid történeteket, verseket írogatni...Egyrészt a kényszer vitt rá az írásra, mert amikor 1987-ben megalakult a kisszövetkezet, ahol a termékeimet gyártották, a termékismertetőket, brossurákat, reklámfilmekhez szüzsét, dramaturgiát kellett írnom. Másrészt a tanfolyamaimra 10 tankönyvet kellett megírnom. Az írást először önéletrajzi könyveimmel kezdtem, mert meg akartak ismerni a fogyasztóim. Így adtam ki: A kuruzsló visszanéz, Bogumil patikája, Bogumil voltam könyveimet óriási példányszámban. Aztán mikor utazgattam, videóra vettem az útiélményeket, és megírtam kb. 32 útiélmény beszámolót.  Amikor 1990-ben több lapnak is külsőse lettem 2001-ig, akkor Sorsok emberek és Életképek címen írtam sorozatokat.  Hétvégi irodalmi mellékletekben, helyi két lapunkban, de országos lapokban is kértek tőlem írásokat. Kb. 200 cikkem jelent meg, de sosem kértem honort értük. 1994-ben kiváltottam a Könyvkiadói engedélyt és a műveimet saját magam adtam ki." Hatvan éves korában ment nyugdíjba. „Nem tartozom semmilyen közösséghez, magányosan élek. Barátokkal tartom a kapcsolatot. A közelmúltban édesanyámat is elvesztettem, ez nagy traumát jelentett nekem. Az életem során átélt problémák mellett sikerként könyvelem el, hogy tetteimmel mindig az embertársaimat igyekeztem segíteni.”

 
 

„… amikor 1958-ban a Bogumilokról tanulva annyira magamévá tettem ezt az eszmét és nevet, hogy azonosulva vele, egyszerűen felvettem harmadik nevemnek, s hogy elhatározásomat megerősítsem, belevéstem friss személyi igazolványomba is. 1958 januárjától kezdtem magamat Bogumilnak nevezni, s füzeteimre, iskolai cikkekre, melyek a faliújságra kerültek, pályázatokra már, mint Balogh Gyula Bogumil, vagy egyszerűen csak per Bogumil írtam alá...Bogumil nevű személyt én alkottam magamnak, s csak az én személyes énem volt. Úgy beszélek ma is hozzá, harmadik vagy második személyben. Hiszen isteni Duálom ő, Bogumil. Ebben a mágikus szóban Úr jelenik meg, s ő mindig segít, ha bajban vagyok, ha valamit elrontok, hibázok.”

Forrás >>

 

Díjak, kitüntetések:

1989 - Pro Urbe

1989 - Szocialista Kultúráért

1990 - Kiváló Feltaláló

2000 - Különdíj a József Attila Könyvtár irodalmi pályázatán

 

 

Kapcsolódó linkek: