Darvasi László: Magyar sellő

“... volt ami, volt,

most azonban dolguk támadt, feladatuk, gondjuk, problémájuk, mindegy, menjenek, menni kéne…”

A regény első oldalán szerepel Heinrich von Kleist Vízi lények, szirének című írásából egy idézet. Ebből tudjuk meg, hogy „a magyarországi királyi tó halászati munkálatai közben már többször is észrevettek az emberek valamiféle meztelen … élőlényt, melyről nem lehet megállapítani, milyen fajhoz tartozhat…”

Darvasi László a Magyar sellő című regényének szereplői egy német kisvárosban, grófságban élnek, valamikor a romantika korában. A titokzatos, különös teremtményt, akinek, aminek nincs arca, Magyarországról vásárolja meg a gróf. A sellő azonban hamarosan eltűnik, mert a sellők már csak ilyenek. Vagy mégsem tűnt el? Jakab, Jonas ezermester fia tudni véli, hol van a sellő, sőt ezüst pikkelyeket is szorongat kezében.

A regény világában a gróf kimondott és kimondatlan parancsait, kívánságait Henrik intéző közvetíti. Az intéző gátlástalanul kiszolgálja urát, ám van amikor ez nem elég és egyik napról a másikra az utcán találj magát. Aztán helyébe lép az újabb Henrik. Az intéző(k) segítője Jeremiás Mozart tortúramester, kinek kínzópadját időről időre kék pillangók borítják be.

Jonas mester udvarán generációk óta áll egy magányos, terebélyes ezüstnyír. Hajdanában itt ünnepeltek az emberek, az asszonyok színes szalagokat kötöttek a fák ágaira. Henrik intéző egyszer csak közli, hogy a grófnak nem tetszik a fa, mert másként ferde, mint a többi fa. Jonas mester minden megoldási javaslatára gúnyos kacaj a válasz. Nyilvánvaló, hogy a mondvacsinált probléma csak arra jó, hogy árulásra bírják Jonast. Meddig tart, tarthat ki az ezermester? Vagy ő is a megalázott szabó, kovács, mészáros sorsára jut? Meddig lehet packázni az emberrel?

Darvasi László anekdotikus meseszövését időnként nyers mondatok, kiszólások törik meg, figyelmeztetve a valóság igazi arcára. A Magyar sellő című regény kérdései rokonságban állnak Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja, Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály vagy Doctorow Ragtime című műveivel. Mit tehet az ember a cinikus, korlátolt hatalommal szemben? Meddig viselhető el a megalázottság, a kiszolgáltatottság? Egyik alkotás sem kínál könnyű megoldást, gondolkodni valót annál inkább.

az ajánlást készítette: Katona Zsuzsa