Gróf Bánffy Miklós: Egy erdélyi gróf emlékiratai: Emlékeimből, Huszonöt év

„1923 nyarán tett erdélyi látogatásom erősen hatott reám. Ottlétem alatt először villant meg bennem az a gondolat, hogy végleg visszavonuljak szülőföldemre, és távol minden politikától, újra irodalmi munkába fogjak... Hogy Budapesten nincsen keresnivalóm, az lassacskán világossá vált.”
 

Két külön történettel találkozhatunk a könyvben. A könyv első részében az 1916-os koronázástól az 1920-as trianoni békeszerződésig követhetjük nyomon országunk történetét. A második rész a trianoni békeszerződés huszonötödik évfordulójára íródott. Megismerhetjük Erdély és Magyarország mindennapjait 1920-ig. A két memoár páratlanul izgalmas kortörténeti dokumentum, egyben kivételes szépirodalmi mű, ami rávilágít a 20. századi magyar történelem viharvert időszakának hétköznapjaira, szereplőire, s mint ilyen hiteles képet fest a széthulló Monarchiáról, a lángba borult Európáról és Trianonról, és arról, ami utána következett. A könyv 1945-ben jelent meg. Bánffy Miklós egy igazi polihisztor volt: jelmez és díszlettervező, grafikus, író, az operaház intendánsa, valamint gróf Bethlen István külügyminisztere az 1920-as évek elején. Jó barátságot ápolt a zeneszerző Puccinivel is. Miután 1923-ban visszatért Erdélybe, többedmagával megalapította az Erdélyi Szépmíves Céhet. Írói munkássága is kiemelkedő. Egyik legismertebb és legnépszerűbb műve az Erdély trilógia. Legutolsó műve - egy bűnügyi regény - a Milolu címet viseli és halála előtt egy évvel, 1949-ben jelent meg.
 

„A sötét éjszakából a kis mellékajtón át bejutottam a koronázó templomba. Az éjjelből hirtelen belépve a teljes fényben úszó kereszthajóba, valami csodálatos érzés kapott meg. A népmondákban vannak ilyen váratlan fordulatok, mikor a mesehős, átvergődvén koromfekete és és úttalon utakon, egyszerre csak a tündérpalotában találja magát.”
 

az ajánlást készítette: Farkas Petra