Sun-mi Hwang: Rügy – a tyúk, aki repülésről álmodott

„Üres héjnak érezte magát a fia nélkül.”

A meseszerűen egyszerű és sokrétegű történet főszereplője Rügy, egy tyúk, aki saját maga adta magának ezt a nevet. Csodálja ugyanis az udvaron álló akácfát, s annak rügyeit, amelyek ellenállnak az idő viszontagságainak.

Sőt, Rügy számára többet is jelentenek: a reményt az új életre („szeretett volna célt találni az életének, úgy, mint az akácfa rügyei”).

Az ő tojásait ugyanis elveszik, így sosem lehet kiscsibéje, s a ketrecét sem hagyhatja el soha. Amikor azonban a gazda embertelen döntésének - valamint saját akaraterejének – köszönhetően felcsillan előtte a szabad élet és az anyává válás lehetősége, szembeszáll nemcsak az udvar állataival, hanem a félelmetes menyéttel is…

A mű az anyaságon túl többről is szól: az örökbefogadás, a tolerancia, a magány, az önfeláldozás és a szabadság kérdése mellett a gazdaságban élő állatok viselkedésükben - George Orwell 1984 című regényéhez hasonlóan – az emberi karaktereket és érdekeket  tükrözik vissza.

" Rügy megdöbbent. Kiskacsát? A kotlós odarohant, és Rügyet egyszerre körülvették a csibék. Még mindig nem bírt megmozdulni, és a kicsit sem engedte ki a szárnya alól. A szeme előtt leperegtek az elmúlt idők eseményei. A tojás a bózotban, Csavargó, a halak, a sikoltás, a barna tollak.. Hogy kiskacsa? Igen, a fióka lába ténleg úszóhártyás volt, a csőre lapos és kerek, és kacsázott járás közben, de Rügy azt hitte, csak azért, mert még nagyon kicsi.

...

Rügy alig bírt gondolkozni, annyi minden történt az elmúlt percekben. Szégyent azonban egyáltalán nem érzett. Mindent megtett, ami csak tőle telt, és kiköltötte a tojást. Annyira várta ezt a fiókát! Már akkor szerette, amikor még a tojásban volt. Soha nem érdekelte, hogy fog kinézni. Jó, akkor kiskacsa született, nem kiscsibe. Kit érdekel? Akkor is én vagyok az anyja! Ő is így hiszi!”

az ajánlást készítette: Molnár Csaba