Évfordulók, események
...és ez történt még a mai napon
1503. március 10-én született I. Ferdinánd
1526. augusztus 9-én, a mohácsi csatában, pontosabban a csatamezőről való menekülés közben meghalt a magyar király, II. Lajos. A megüresedett magyar trónra két jelentkező is volt: a Habsburg Ferdinánd és az erdélyi vajda, Szapolyai János. Szapolyait I. János néven 1526. november 10-én választották meg Magyarország királyának, Ferdinándot pedig ez év december 17-én. A kettős királyválasztás Mohács után végső fokon a töröknek kedvezett. 1541-ben a török ismét elfoglalta Budát, Magyarország három részre szakadt. Ferdinánd uralkodásának jó részében azért küzdött, hogy jogos és elfogadott, de legfőképp egyetlen királya legyen Magyarországnak.
I. Ferdinánd uralkodása alatt a Magyar Királyság – önálló államiságának megőrzése mellett – Közép-Európa legerősebb nagyhatalmának meghatározó része lett. Ferdinándot 1558. március 24-én a Német-római Birodalom császárává koronázták. Az így létrejött, bár korántsem egységes közép-európai Habsburg Birodalomnak mind politikai, mind katonai, mind gazdasági, de még kulturális szempontból is fontos része lett az 1550-es évek török várháborúiban fokozatosan fogyó királyi Magyarország. A kül-, had- és pénzügyek ugyanis a török hódítás miatt az egész birodalom közös problémájává, azaz már ekkor közös ügyekké váltak. Ezek igazgatására Ferdinánd a kor szintjén modernnek nevezhető kormányszerveket (1527: Udvari és Titkos Tanács, 1527: Udvari Kamara, 1556: Udvari Haditanács, majd császárkoronázása után 1558: Birodalmi Udvari Kancellária) állított fel. Ezek a Bécsben, állandó jelleggel és tanács formájában ülésező központi intézmények az 1848/49. évi polgári átalakulásig meghatározó szervei lettek a birodalom igazgatásának.
„Bár első újkori Habsburg uralkodónk három majdnem négy évtizedes kormányzását számos kudarc és hiba jellemezte – melyek utóbb a róla alkotott képet is jelentősen torzították –, ezek mellett nem vitathatjuk el tőle eredményeit sem. Bár ez elsősorban a Habsburg családnak volt siker, de tény, hogy Ferdinánd volt az a magyar király, akinek sikerült – egészen 1918-ig – megszilárdítani a Habsburg-dinasztia hatalmát; Magyarország elsősorban úgy profitált ebből, hogy sorsát Európa legerősebb dinasztiájához kötötte. Ferdinánd uralkodásának legnagyobb érdeme az volt, hogy – többek között a Magyar Kamara létrehozásával – a mohácsi összeomlás után felépítette a jogilag szuverén királyi Magyarország új intézményrendszerét, megerősítette a végvárak vonalát, és birodalmi segítséget szerzett a védekezéshez. (…) Ferdinánd uralkodása során ugyan nem hozta el az áhított csodát, de egy olyan modus vivendit képviselt, mellyel megalapozta utódai, elsősorban a halála után trónra kerülő I. Miksa (ur. 1564-1576) politikáját.”
Kapcsolódó linkek
