ÚJRAOLVASÓ: A halál kilovagolt Perzsiából (kisregény)
„Vagy az is lehet, hogy Krisztina csupán az alkoholfogyasztást tiltja meg, és a dohányzást elnézi, azzal a kikötéssel, hogy az ő jelenlétében nem gyújthat rá?”
A
történetet főhőse maga Hajnóczy, aki egyes szám harmadik
személyben mesél. A cselekmény két idősíkban folyik, a múlt és
a jelen váltakozásával. A jelenben küzd az alkoholizmussal, de
ugyanakkor az alkohol fogyasztását, az alkotás, az írás
folyamatának elősegítésével magyarázza. A múltban
megismerhetjük azt a Hajnóczyt, aki egy nap a strandon
megismerkedik egy lánnyal, Krisztinával, akivel kapcsolatban
hamarosan rádöbben, hogy visszatartja őt. A két szenvedély – a
szerelem és az alkohol – közötti vívódásról szól a regény.„A Perzsia több idősíkot elegyít, igen tervszerűen, ezekből leginkább kettő érvényesül. A legfontosabb a jelenidejű: valaki, egy eldöntetlen sorsú író ül valahol, az íróasztalánál, keze mellett a mindegyre fogyatkozó, mindegyre utántöltésre szoruló borosüveg, önmaga mentségéül a bor felhígítva „ásványi anyagokat bőségesen tartalmazó, gyógyító hatású szikvízzel”. Ül az íróasztalnál, múltjának emlékei, jelenének rémképei között és dolgozni akar. A második idősík a múlt valamely részlege, mintegy tíz évvel korábban a jelennél, a kezdődő iszákosság állapotában. Egy középértékű kaland, egy átlagos érzelmi és szexuális kapcsolat teremt alkalmat, hogy Hajnóczy a gyarló tárgyat maradandó üzenetté lényegesítse át.”
(Sükösd Mihály: A halál kilovagolt Perzsiából : kilenc megjegyzés Hajnóczy Péterről. in.: A Véradó : Hajnóczy Péter emlékezete. (szerk.: Reményi József Tamás) Nap Kiadó, 2003. 107p.)
„A szöveg két elbeszélése tehát: két leépüléstörténet. A keret: az alkoholista író, a férfi néhány órájának – legfeljebb egy napjának – az eseménysorozata. A lerészegedés és az írás inverz folyamata. A betételbeszélésként felfogható történet a fiúnak a Krisztinával való szerelmét idézi fel. Mindkét elbeszélés: küzdelem az alkohollal és ezen keresztül az önelvesztéssel.”
( Németh Marcell: Hajnóczy Péter. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony. 1999. 103p.)
„A felidézett képektől nem lett sem jókedvű, sem derűsebb. Az alkohol minden rosszat még rosszabbá tesz, gondolta, és bort töltött a poharába. Állítólag depresszióban szenvedek – kazánfűtőként nem szenvedtem depresszióban –, a szesz nyilván fokozza a depressziót is.”
A kisregényből 2004-ben forgatott filmet Dr. Horváth Putyi.
Kapcsolódó linkek:
