ÚJRAOLVASÓ: Füst Milán: Advent (kisregény, 1920)

(Füst Milán)

„E kisregény az első és sokáig az egyetlen jelentős írótól származó jelentős alkotás, amely – ha cselekményét a múltba helyezve is – nyíltan szembefordul a terrorral, együttérzésnél többet nyilvánítva, igazolást adva a meghurcolt magyar forradalmároknak. Ahogy későbbi előszavában írja, példázatot kívánt tenni mindazok elé, akik Jézus Krisztus nevében gyakorolták az embertelenséget. S ráébreszteni őket arra, hogy forradalmár áldozataik talán nem is kisebb ügyért küzdenek, mint a nagy Nazareti valamikor, vagy legalábbis: hogy a szegénység és szenvedés iránti részvét dolgában semmiképp se kell előtte lesütniök a szemüket.”

(Somlyó György: Füst Milán : Emlékezés és tanulmány. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1969. 56-57.o.)

„Angliában vagyunk, a 17. században, mikor véres irtóháborút folytatnak a katolikusok ellen. Kivégeznek mindenkit, aki a katolicizmus gyanújába keveredik. A katolikusok titokban megbújva élnek hitüknek, egyesekből kirobban néha egy-egy önfeledt dacos kiáltás. A regény egy Pearchy nevű előkelő fiatalembernek a naplója. Titkos katolikus, akit gyávasága, életösztöne visszatart attól, hogy bevallja titkát. Egyszer felkeresi egy társaságban a legfelsőbb bíróság elnökét, aki egy barátját halálra ítélte...”

  (forrás: Bécsi Magyar Újság – 1922. 11. 10. K.A.: Advent, Füst Milán új regénye – kritika)

A kisregény 1923-ban jelent meg könyv alakban Derkovits Gyula illusztrációival.