ÚJRAOLVASÓ: Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya (regény, 1855.)

„A kézdiszentléleki leányrablás történetének megírásához Kemény az 1854-es esztendő végén kezdett hozzá. A Vasárnapi Újság 1855. május 15-ig ígérte a három kötetre tervezett regény megjelenését. Két kötet június elejéig meg is jelent, a harmadik azonban sokat késett, csak 1857 februárjában került ki a sajtó alól.”

(Veress Dániel: Szerettem a sötétet és szélzúgást. Dacia Könyvkiadó. Kolozsvár-Napoca, 1978. 149-150.p.)

„Kezdettől fogva dicsérték analitikus látását, történelmi és lélektani hitelességét és komolyságát, miközben még többek által legsikerültebbnek vélt regénye, az Özvegy és leánya is romantikus rémtörténet gyanánt is felfogható a benne szereplő leányrablás, párbaj, halálos veszedelemből való csodaszerű megmenekülés és ezért járó gyűrűzálog, szerelmi öngyilkosság miatt.”

(Imre László: Elbeszélői magatartás és értékelés az Özvegy és leányá-ban. ITK. 1990/1. 91.p.)

„A regény démoni hőse, özvegy Tarnóczyné bármit föláldoz birtokszerző indulataiért és vallási fanatizmusáért. A Mikes család birtokait akarja megszerezni, és ezzel tönkreteszi lánya, Sára boldogságát, aki Mikes Jánosba szerelmes. A férfi viszont, aki öccse, Kelemen számára elrabolja Sárát, későn ébred rá, hogy a lánnyal egymásnak rendeltettek. Tarnóczyné mániája, Mikes könnyelműsége és Sára félreértése (aki azt hiszi, szerelme számára rabolták el), tragikus katasztrófához, a lány öngyilkosságához vezet.”

(forrás: Publishing Hungary – Kemény Zsigmond szerzői oldal)

A műből 1983-ban forgattak sorozatot, Horváth Z. Gergely rendezésében.