Vastag Viktor: Ki vagy te nekem?
Ki vagy te nekem?
Ki vagy te nekem?
Ki mosolyt gömbölyít az arcra?
Ki gyufa s szerelem lángját lobbantja?
Rettentő belegondolni fájdalomba,
amit ma teremtettél nekem.
Palack szuszog asztalon,
miközben rajtad töröm a fejem...
Kártya amivel játszottunk, megmarad.
Szívem mivel szerettelek megszakad,
Szekér megy tovább.
Citrom savanyú az élet.
Ugyanolyan ez mint máshol,
Fáj szívem, s a gondolatom.
Megyek, baktatok. Valakit keresek.
Akinek keblén elsírom a félévemet.
Kint az isten háta mögött,
Hol még a nyelvet se beszélem.
Hallom ahogy egy bácsi hárfán játszik...
S kérem az eget, hogy most egyszer
Szavam s bánatom,
Játssza el nekem, miközben lelkem
összes aranyát elverem...