Könyvtárosok ajánlják

Az ember szívesen játszik el a ’mi lett volna, ha’ vagy ’mi lenne, ha’ kezdetű gondolatokkal. A történelmet szemlélve pedig olykor óhatatlanul felötlik bennünk, hogy a régen élt nagy személyiségek vajon hogyan állnának helyt mai világunkban. A szerző ebből kiindulva írta meg társadalmi szatíráját, amelyben a huszadik század egyik legmeghatározóbb alakját, Adolf Hitlert helyezi a huszonegyedik század kutyapiszok-szedegető Berlinjébe, s várja a fejleményeket. A könyvbeli Hitler pedig nem hazudtolja meg magát: a ’40-es évek kristálytiszta logikájával próbálja értelmezi új környezetét. Ha számos komikus helyzet árán is, de képes támogatókat találni és sikereket elérni a média világában, miközben az olvasó azt a pillanatot várja, amikor kiderül, hogy a „ mein Führer” nem tréfál, de csak várunk és várunk… „Ez irritál...

Pavel Lungin filmje „igazi spirituális élmény”, ahogy kritikusai írják. Egy végtelenül leegyszerűsített, nyugaton is „fogyasztható”, de mégis ízig-vérig orosz történet bűnről és bűnhődésről. A film a második világháború poklából indul. Anatolij fiatal matrózként hadifogságba kerülve kényszerből, félelemből és hogy életét mentse elkövet egy hatalmas bűnt. Megsebesül, ortodox szerzetesek mentik meg, majd felépülése után ott marad velük, a szigeten. Élete innentől kezdve folyamatos vezeklés, egy végtelenül hosszúra nyúlt könyörgés Istenhez. Anatolij szerzetes lesz, gyógyító, mester, már-már szentként tisztelik. Lelkiismerete mégsem tud megnyugodni, a bűn szorítása sok év után sem enged, mígnem egy nap, váratlan látogatója érkezik... „Ha van valaki, aki teljes joggal tartható Tarkovszkij szellemi örökösének, akkor A...

A finn író fanyar humorú regényének főhőse Vatanescu, a román munaknélküli, akit az orosz maffia visz több társával együtt a jőléti Finnországba, hogy szerencsét próbáljon. Vatarescu sorsa úgy indul, mint sok más társáé, akik a világ szegényebb részéből érkeznek a jobb élet reményében a világ gazdagabbik felébe.  A kilátástalan helyzetből menekülve minden megoldás jónak tűnik, még az is, hogy a munkalehetőség nem más, mint  koldulás a maffia szárnyai alatt. A gyanúsan induló történetben Vatalescu már az elején szembesül halvány reményeinek kudarcával. A kizsákmányolásból, megaláztatásokból és lehetetlen helyezetekből a kitörési lehetőséget egy nyúl kínálja. A véletlenül megsérült, ijedt nyulat a kiszolgáltatott helyzetű koldus magához veszi és ettől kezdve a véletlenek kiszámíthatalan játékának sorozat...

„Hadd adjak még egy tanácsot. A férfi mondja ezt, nem az orvos. Mivel a nyelvünk az édesanyánk, keressen asszonyt magának. Asszony hoz bennünket a világra, anyánktól tanulunk meg beszélni. Legyen szerelmes, bízza rá magát az érzéseire.” A neurológus Petri Friari doktor ezzel az utolsó tanáccsal indítja Helsinkibe páciensét, akit 1943 szeptemberében eszméletlenül és azonosíthatatlanul találtak a trieszti kikötőben. A finn származású orvos a férfi zubbonyába varrt név (Sampo Karjalainen) alapján feltételezte, hogy szintén finn lehet. Amikor a férfi magához tér, és kiderül, hogy nem emlékszik semmire múltjából és nyelvéből, a doktor - hazája iránti kötelességből - elkezdi páciense nyelvi nevelését, majd Helsinkibe küldi. Másnap döbben rá, hogy a férfit „egy borzasztó félreértés folytán tőle idegen sors felé...

    "El tudjuk képzelni milyen lehet az élet idő nélkül? Aligha. Itt vannak a hónapok, az évek, a hét napjai. A falon és az autó műszerfalán óra ketyeg. Van időbeosztásunk, naptárunk, vacsoraidőnk és moziműsorrendünk. De más teremtményeket körülöttünk nem érdekel az idő. A madarak sosincsenek késésben. A kutyánk nem pillantgat az órájára. A szarvasok nem idegeskednek a tovasiető évek miatt. Egyedül az ember méri az időt."" Valamikor réges-régen, az emberiség történtének hajnalán mindenki vidáman él, senki nem foglalkozik az idővel. Ám egy fiú, Dor, megfigyeli a körülötte lévő világot, megpróbálja megszámolni a tárgyakat, feljegyezi a Nap égi útját, míg egy napon, szinte véletlenül rájön, hogyan lehetne mérni az időt. Állandóan csak mér és számol, ezért a társai kiközösítik. Száműzik a pusztába...