Könyvtárosok ajánlják

Dragomán György: Máglya

„A fájdalom segít emlékezni, de úgy, hogy mégse csak a fájdalomra emlékszünk, hanem mindenre, mert muszáj mindenre emlékezni, mert csak az van, amire emlékszünk, amit elfelejtettünk, az nincs többet, eltűnik a múltból, eltűnik a világból.”   „...a holtaknak joguk van a végtisztességhez, az élőknek meg ahhoz, hogy megtudják az igazságot”   Dragomán György harmadik regénye ugyanúgy a diktatúráról szól, mint az előző kettő, a Pusztítás könyve vagy a nagy sikerű A fehér király; csak másképp... Az ország egy éve felszabadult, de a sebek még elevenek, a forradalom áldozatai temetetlenül maradtak, a bűnök büntetlenül, az igazság kideríthetetlen, és máris itt vannak az új rendszer „régi-új” emberei, hogy összekuszálják a szálakat, eltüntessék a nyomokat, fenntartsák a gyűlölködés, a félelem, a rettegés...

Andrej Szczeklik: Halhatatlanság

„Az orvoslás másik forrása, amely öröktől fogva egyesül a racionális áramlattal: a mágia.” A nemzetközi hírű lengyel orvosprofesszor szerző az emberiség egyik legősibb vágyát mutatja be, a halhatatlanságot és az annak eléréséért tett erőfeszítéseket. Mindeközben hatalmas távolságokat tesz meg mind időben, mind térben: kezdve az élet kialakulásától a Földön az azték emberáldozatokon át az egészségügy és az orvostudomány mai állapotának bemutatásáig. A könyvben számos helyen felbukkannak személyes tapasztalatai, visszaemlékezései, melyekben az olvasó a magyarországihoz hasonló lengyelországi (és Nyugati) egészségügybe nyer bepillantást. A szerző ír például egy pácienséről, aki makkegészséges volt, de követelte az ultrahangos vizsgálatot is, mert „a házukban már minden szomszédasszony volt ilyen vizsgálaton”;...

Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége

"Nem alszom, csak várom, éjjel és nappal, de sosem jön haza előbb, mert a gasztronómia összeesküdött a szerelmünk ellen..." „Nem akarom ezt a hatalmas szabadságot, nem akarok minden este hajnalig várni, … nem akarok halott állatok között élni, nem akarok több húst enni, nem akarok több ínyencfalatot, melegszendvicset akarok, aludni akarok, meghitt, kettesben töltött estéket akarok,...elegem van... De aztán végül mindig hazajön...és óvatosan, nehogy fölébredjek, a számba tömköd egy kis citrusolajjal készült pattogatott kukoricát vagy szarvasos gombócot. Ilyenkor valahogy mindig csak később szabadul rám a meghatottság, és az első gondolatom az, hogy miért is nem haragszom, amiért megint rám és az ágyra borította az újragondolt paprikás krumplit (tintahallal).”   A szenvedélyesen szerelmes, de mégis reménytelenül magányos séffeleség...

Dimitr Verhulst: Krisztus bevonulása Brüsszelbe

"A kislányt helyet foglalt a királyunk mellett. Csönd szállt Brüsszelre. Már csak Egyvalakit vártunk." Dimitri Verhulst belga írónak ismét megjelent egy műve magyarul. A Problemszki Szálloda, a Semmivégre és az Elcseszett napok egy elcseszett bolygón című könyvek után most Krisztus bevonulása Brüsszelbe címmel olvasható az író új könyve. „Jézus jövetelének a híre – amit mindenféle meggyőződéstől idegenkedve sem tudok másmilyennek minősíteni, mint örvendetesnek – az irodanegyed és a bürokrácia üvegkatedrálisaiban jutott el legtöbbünkhöz, hozzánk, belgákhoz, a gallok legbátrabbikához, amikor a sokadik pasziánszot elunva, mélyen összeráncolt homlokkal az egyik híroldalt böngésztük, miközben ceruzánk hegyét rágcsáltuk, hogy alapos koncentrációt mímelve félrevezessük a főnökünket.” Furcsa módon mégsem kiált fel senki, az...

Robert Anson Heinlein: Csillagközi invázió

„Az őrmestereknek nincsen anyjuk. Ezt bármelyik kiképzett katona megmondhatja neked. […] Az altisztek osztódással szaporodnak. Pont úgy, mint a baktériumok.” „A háború nem egyszerűen erőszak és pusztítás. A háború irányított erőszak egy cél elérése érdekében. A háború célja az, hogy erővel támogassuk kormányunk valamelyik döntését. A háborúnak sosem az a célja, hogy a gyilkolás kedvéért végezzünk az ellenséggel, hanem az, hogy rákényszerítsük, hogy tegye azt, amit elvárunk tőle.”   Robert Anson Heinlein klasszikus sci-fije a távoli jövőben játszódik. A regény főszereplője, Juan „Johnny” Rico jelentkezik a katonasághoz, mivel csak az előírt szolgálati idő után kaphat szavazati jogot. A fiút a gyalogsághoz, a Mobil Erőkhöz osztják be, s kiképzésétől kezdve tisztté válásáig követhetjük...
első előző következő utolsó